A medencés party

Sziasztok! Én Luca:) vagyok! Csak sajnos, már másodjára is feltörték a blogomat, ezért most egy újat kellett létrehozni. Ezen a blogon fogom folytatni a blogolást, remélem akik szokták olvasni a fejezeteimet továbbra is fogják. Nem is untatlak titeket jöjjön a következő rész!:)


Végre befizettük a belépőt is, és bent voltunk a strandon. Sokan voltak, de inkább kicsi gyerekek, szüleikkel, nagyszüleikkel. De szép látvány, én soha életemben nem voltam a szüleimmel, nagyszüleimmel sehol. Csak a nagynéném küld nekem pénzt, de azt is akkor ha jól tanulok.
-Gyere, menjünk öltözni!-fogta meg Tatsuki a kezemet.
-Menjünk, de nekem nincs sok kedvem most fürdeni.-mondtam unottan.
-De hát mért nem? Hiszen itt van mindenki aki közel áll hozzánk, nincs itt senki aki rosszat akarna neked.
-Nem ezzel van a bajom. Hanem azzal, hogy nem értem, hogy minek kellett ruhát vennünk?
-Ja, hogy ez idegesít. Emiatt nem kell aggódnod, jó ügy miatt vettük.
Gyorsan átöltöztünk és kimentünk Mindenki lepakolta a saját napozóágyára a cuccát és megmártózott.
Már csak én nem mártóztam meg leültem az egyik napozóágyra és nevettem a többiek bohóckodásán.
Azzal kezdődött, hogy Hina, Hitsugaya nyakába került, ugyanekkor Rukia, Renjiébe és elkezdődött a játszma.
A többiek csak nevettek rajta, köztük voltam én is. Még mindig veszekedtek de végül az lett a vége, hogy Toushiro és Renji hátraborította a nyakukban lévő lányokat. Erre még nagyobb nevetés lett, mire a lányok feljöttek a víz alól és locsolták a fiúkat és a többieket is. Nem bírtam ki, hogy ne bátorítsam őket. Ezt rögtön meg is bántam, mert mindenki rám nézett és látszott a szemükből, hogy rosszban sántikálnak.
-Ugye, nem... ne, lécci ne!-mondtam kicsit nevetve, bár féltem is.
Toushiro, Renji és Ichigo kimászott a vízből és felemelték a napozóágyat, amin ültem. Felemelték az elejét és hátulját, Ichigo meg a közepén.
-Ne, lécci ne! Bele fogok esni a vízbe!-kiabáltam a fiúknak, miközben kapaszkodtam az ágy szélébe.
-Ez a cél, szerintem még pár pillanatig bírod még ott!-mondta nevetve Renji.
Tudtam, hogy igaza, de tovább kapaszkodtam és még mindig bírtam.
-Jól bírod! De úgyis bele fogsz esni!
Egyre jobban csúsztam lefelé, eztán rázni kezdték az ágyat, mire én egy nagy sikítást követően bele estem  a hideg vízbe.
Nagyon hideg volt és mély. Mikor felfelé úsztam a tetejére, véletlenül túl sok vizet nyeltem. Nem bírtam fölfelé úszni, köhögni se tudtam. Egy kar megragadta a kezemet és felhúzott a víz felszíne felé.
-Hé-hé-hé, jól vagy? Vegyél mély levegőt és lélegezz!-mondta nekem aggódó hangon Ichigo.
Megcsináltam amit mondott egy kicsit, jobb lett, de elég sok vizet nyeltem, amit nehezen felköhögtem.
-K-köszönöm, már jobb.-mondtam nagy lélegzett vétellel, mire kinyitottam a szememet.
Ichigo szép barna szemeivel találtam szembe magamat.
-Köszönöm, hogy segítettél. Azt hittem, hogy megfulladok.-mondtam mire, levettem róla a tekintetemet.
-Én soha nem fogom hagyni, hogy bármi rossz történjen veled. Ezt jegyezd meg.-jelentette ki nekem, mire jó erősen magához húzott és ajkunk egymáshoz ért.
Eléggé meglepett a jelenet, de nem bírtam ellenállni, hogy vissza ne csókoljak. Felemeltem a kezemet és megérintettem jéghideg arcát, nyakát.
-Még haragszok azért, amit mondtál, de most nagyon megleptél.
-Sajnálom, hogy akkor azt mondtam neked. Nem akartam. Téged sose tudnálak bántani, soha.
-Nem vagyok rád dühös. Ez kedves tőled, de inkább a családodra, a hugaidra kell vigyáznod. Ők a legfontosabbak az életedben vagy nem?
-Hát ők is, de a barátaim is. Akkor már nem harakszol?
-Nahát, ez volt ám az érzelgős pillanat. Kérhetünk még egy ilyen jelenetet?-kérdezte humorosan, Rukia.
Elpirultam, mire ránéztem a többiekre, akik minket néztek.
-Am, ugrálunk egy keveset, ott egy ugróléc?-mondtam gyorsan, hogy eltereljem a témát.
-Nem bánom menjünk, jól el tudod terelni a témát.-mondta Rukia, mire rám és Ichigora nézett.
Mindenki odaúszott az ugróléchez, én fölültem a medence szélére és úgy néztem, hogyan ugranak le. Szerencsénkre az ugrólécből nem csak egy volt, hanem több.
-Na, te nem ugrasz? Hiszen te javasoltad az ugrálást.
-Én nem szeretek ugrálni, én csak ajánlottam ezt az ötletet.
-És ha nem ugrasz, hanem repülsz, az jobb?-kérdezte Ichigo.
-Mi? Ezt meg, hogy érted?
-Így.
Gyorsan felkapott és beledobott a vízbe.
-Ezt meg minek csináltad?
-Csak, mert jó érzés volt.
-Mond csak, belehajíthatlak a vízbe?
-Hát, megpróbálhatod, bár nem tudsz belelökni.
-Próbáljuk meg! Rukia segítenél?
-Ki nem hagyom!
-Egy, kettő, három!
-De ezt mi se hagyjuk! Nyomás Toushiro!-mondta Renji.
Toushiro felkapta Hinát, Reji Rukiát, Ichigo meg engem. Meglóbáltak, megpörgettek minket aztán a vízben találtuk magunkat.
-Egyszer ti is landoljatok már a vízben! Ez nem ér, hogy csak mi leszünk csurom vizesek!-nyavalygott Hina.
-Na, azt megnézném, hogy ti mikor löktök be minket a vízbe.-jelentette ki Renji.
A lányokkal egymásra néztünk és kimásztunk a medencéből.
-Ha fogadunk valamiben, hogy bele lökünk titeket a vízbe, vagyis alkut kötünk, versenyzünk?-ajánlotta fel Rukia.
-Mi lenne a nyereség, ha ti nyertek?-kérdezte Toushiro.
-Mondjuk, vegyetek nekünk egy olyan nyakláncot amin a nevetek kezdőbetűje szerepel.
-Rendben.
-És ha ti nyertek?
-Külön-külön elmegyünk azzal a lánnyal egy éjszakai sétára, akit beledobtunk a vízbe. Csak egy éjszakai sétát kérünk. Ennyi.
-Benne vagyunk. Nincs kivetnivalónk. Elfogadjuk. És a séta mikor lenne?
-Ichigoéknak holnap este, nekünk hétfőn, Renjiéknek pedig kedden.
-Hm, frappáns ötlet, de rendben.
-Kezdhetjük?-kérdezte Renji.
-Persze.
Valamiért éreztem, hogy a játék eredménye mi lesz, de nem érdekelt, jól éreztem magamat. Régóta most először. A fiúk nyertek természetesen, de velünk együtt estek bele a vízbe.
-Mi nyertünk, de egy kis örömöt is akartunk nektek okozni, hogy veletek estünk bele.
-Remélem ezzel megtanultátok, hogy mi nem hagyjuk magunkat! A fogadást, pedig álljuk.
-Sejtettük, hogy ilyen igazságos leszel most is.-jelentette ki Renji, magához húzta Rukiát és megcsókolta.
Olyan szép pár, szeretnék én is így kinézni azzal akit szeretek.
-Mi lenne ha, hülyülnénk még egy kicsit?-kérdezte mindenkitől Rukia.
-Egy kakasverseny?
-Micsoda?-kérdeztem.
Mire kimondtam már Ichigo nyakában találtam magam. Rukiával kezdtem el csatázni de nem tartott sokáig, gyorsan leborított a vízbe.
-Már 5 óra is elmúlt, szerintem itt az ideje szárítkozni.-jelentette ki Hina.
-Fél óra múlva találkozunk kint a kapu előtt.
Mindenki ment a saját útjára, én Tatsukival.
-Van itt hajszárító, gyere, szárítsd meg, neked tart a legtovább megszárítani.
Gyorsan megszáradtam, a hajam is megszáradt, kifésültem, ami elég nehéz volt.
-A ruhádat vedd fel, én már készen vagyok. Segítek.
Felvettem, a szép kék ruhámat. Kicsit kínosan érzem magamat, mert eléggé kint van a mellkasom és a lábam java része.
-Készen is vagyunk Induljunk a ruhád, sminked kész. Hoztam neked egy magas sarkú cipőt. Kéket, direkt a ruhád miatt.
Elővett belőle egy gyönyörűszép kék magas sarkú cipőt, amit gyorsan felvettem.
-Kényelmes?
-Igen, de el fogok esni. Ichigo előtt..
-Ichigo téged fog bámulni egész végig, mert gyönyörű vagy. Most együtt fogunk menni egy buliba. Sokan lesznek, nem te leszel egyedül ott.
-Induljunk.
Kimentünk a kapu elé, az összes tekintet rám szegeződött, mire én elpirultam.
-Gyönyörű vagy.-szólaltam meg mögöttem egy hang.
Én gyorsan megpördültem, mire Ichigoval találtam magam szembe.
-Köszönöm.
-Mindenki ideért indulás...